Miért jobb egy kondenzációs gázkazán?

A kondenzációs elven működő gázkazánok napjainkban a fűtéstechnika legfejlettebb termékei közé tartoznak. A fosszilis energiahordozókat felhasználó berendezések közül a legnagyobb mértékben hasznosítják a fűtőanyag energiatartalmát, a legkevésbé terhelik a környezetünket, ennek megfelelően működésük kiemelkedően gazdaságos és környezetbarát. A kondenzációs kazánokkal a hagyományos jó minőségű gázkazánokhoz viszonyítva, éves szinten legalább 20% energiát lehet megtakarítani. A régebbi gázkazánokhoz, illetve konvektorokhoz viszonyítva az energia megtakarítás 30% vagy akár több is lehet.

Miért kell a kondenzációs kazánt bekötni a szennyvíz hálózatba?

A kondenzációs kazánok üzemszerű működése folyamán jelentős mennyiségű kondenzátum keletkezik. Ennek elvezetését biztosítani kell. Általában erre a csatornába történő szakszerű bekötés a legcélszerűbb megoldás.

Mennyi kondenzvíz keletkezik a kondenzációs kazánban?

Ideális esetben, a kondenzációs kazánban 1 m3 földgáz felhasználása során kb. 1,6 liter kondenzátum jön létre.

Mi a különbség a zárt égésterű és a kéményes készülékek között?

A kéményes készülékek az égéshez szükséges levegőt abból a helyiségből használják el, ahol felszerelésre kerültek. A keletkező égéstermék pedig gravitációs módon, a külső hidegebb levegő és a kémény belsejében lévő melegebb füstgáz-levegő keverék sűrűségkülönbségéből adódó huzat hatására távozik. A zárt égésterű készülékek esetén, ilyen a kondenzációs gázkazán is, a teljes égési folyamat el van zárva a helyiségtől, amelyben a kazán működik. Az égéshez szükséges levegő a külső térből jut a készülékhez és a keletkező égéstermék szintén zárt rendszerben távozik. A levegő beszívását és a füstgázok távozását a készülékbe épített ventilátor biztosítja.

Mi a különbség a napkollektor és a napelem között?

A napkollektor melegvizet készít. A napelemek elektromos energiát állítanak elő a napsugárzás hatására.  A napelem vagy fotovillamos elem olyan  eszköz, amely az elektromágneses sugárzást  közvetlenül villamos energiává alakítja

Hogyan működik a hőszivattyú?

A hőszivattyú a hűtőközeg segítségével energiát von el a külső levegőből és magasabb, az Ön fűtése által hasznosítható hőmérsékletre transzferálja. Tehát a hőszivattyú egy hűtőszekrény. Fűtési üzemmódba meg van fordítva a folyamat és „befelé” fűt, kifele hűt. Hűtési üzemmódban ugyanúgy üzemel, mint a hűtőszekrény, vagyis beküldi a hideget és kifele viszi a meleget.

Milyen hőszivattyúk vannak?

Mindenfajta hőszivattyú megújuló energiaforrásokat használ, csak a geotermikus energia elvételének módja különbözteti meg a hőszivattyúkat. Kettő nagy csoport létezik. Egyik fajta az ún. levegő-víz hőszivattyú, mely a geotermikus energiát a levegőből veszi el (mint a klíma), a másik pedig a talajból táplálja a geotermikus energiát. A talajból származó geotermikus energia többféle módon juthat el a hőszivattyúhoz. Leghatékonyabb a kútvizes rendszer, melyben kútvíz szállítja a földhőt. Talajszonda vagy talaj kollektor esetében ugyanerről a fagyálló folyadék gondoskodik.

Mivel működik a hőszivattyú?

A hőszivattyú villanyárammal működik, mivel a kompresszor emeli meg a geotermikus energiát 5°C → 55°C, ehhez pedig áramot használ. Vannak monofázisú hőszivattyúk (általában 10 kW-nál kisebb hőszivattyúknál alkalmazzák), de a legtöbb háromfázisú hőszivattyú. Minden hőszivattyú megfelel a külön tarifás mérésnek. Vagyis a hőszivattyúkhoz lehet igényelni H tarifát, az ELMŰ-ÉMÁSZ még GEO tarifát is biztosít. Ezek tarifák árai kb. 40% olcsóbbak, mint az egyetemes szolgáltatói ár, árban megegyeznek az éjszakai árammal. H tarifa 24 órás üzemmódban október 15. és április 15. között igényelhető. GEO tarifa pedig egész évben, de naponta csak 20 órát üzemel (2 x 2 órás leállás van). Az egyetemes szolgáltató, ingyen biztosítja a tarifás rákapcsolást. Nekünk csak a mérőórától kell bevezetni külön vezetéken a hőszivattyút. NEM igényel kapacitásbővítést!